A nők dolga – Ákos bácsi után szabadon

A photo by Eutah Mizushima. unsplash.com/photos/2TlAsvhqiL0

Sokáig befogtam a számat. Azt gondoltam, úgy sem tudok meggyőzni senkit sem. Nem is akarok, de egyszerűen fizikai rossz érzést okoz az igazságtalanság és a butaság.

Mit mondott Ákos? Szó szerint:
Ákos: A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak. Én így érzem.
Riporter: Nem az a dolguk? Mi a dolguk a nőknek?
Á: Hát mondjuk a női princípiumot beteljesíteni, nem? Hogy mondjuk valakihez tartozni. Valakinek gyereket szülni. Anyának lenni.
R: A kettő kizárja egymást?
Á: Nagyon úgy tűnik, hogy igen. Hát hogy leszel anya, mondjuk hogy töltesz a gyerekeiddel elég időt, ha vezető állású nemtomki vagy, nemtom hány forintért…

Szóval “női princípium”.
Mi lenne, ha most ezt a kijelentést a nők dolgáról kicsit kiforgatnánk. Ákos azt mondta, a nők dolga… anyának lenni. Én azt mondom: A nők az egyetlenek, akik képesek rá, hogy anyák legyenek! Nem dolguk, nem kötelességük, hanem tehetségük! Olyasvalami, amit egyedül ők tudnak megcsinálni! Senki más. Egyetlen férfi sem, akármennyire is szeretné.
Ha van egy tehetséged, amihez más nem ért, amit csak te tudsz megcsinálni, akkor mi a fenéért akarnál valami mást csinálni? Olyasmit, amit bárki más megtehet?

És mivel erre csak a nők képesek, ezért minden mást (amire egyébként talán mi is alkalmasak lennénk :)) a férfiaknak kell megcsinálni. Például pénzt keresni, amiből eltartjátok a családot. (Jelenleg Magyarországon ez azért nem működőképes, mert egy fizetésből nagyon ritkán lehet eltartani egy családot, de az, hogy valamire rá vagy kényszerítve, az nem azt jelenti, hogy az a legjobb út.)
Én nem azt mondom, hogy mindenkinek sokgyermekes anyának kell lennie. Ez nem is volna lehetséges. Van, akinek az az élete útja, hogy nőként vezető pozíciót töltsön be. De azt nagyon-nagyon szomorúan látom, hogy ennyire lenézett és ellenségeskedést kiváltó dolog ma az, ha valaki megnevezi, hogy az lenne a természetes rend, ha egy nő gyermeket szülne és nevelne. Miért? Ez könnyen belátható, Ákos is megnevezte (csak efölött mindenki elsiklott): egyszerűen azért, mert a kisgyermeknevelés teljes embert kíván. A nap 24 órájában. Ha ebből a 24-ből nyolc órát alszol, nyolcat dolgozol, kettőt még otthon is a munkával, két órát főzéssel, háztartással töltesz, egy órát saját magadra fordítasz (pl. tisztálkodás, öltözködés, stb.) és ezek után ráadásul holt fáradt vagy, akkor mi marad a gyerekre? Ennyire nehéz belátni, hogy egy anya napja is 24 órából áll, mint mindenki másé és nem lehet egészséges gyermekeket nevelni az édesanyjuk teljes emberes odaszánása nélkül? Egyszerűen egyes feladatokat át kell adnia másnak! Azért van ott az apa… A munkamegosztás jó dolog! A szerepek hasznos dolgok! Ebben mi az annyira felfoghatatlan??? Az egyenjogúság nem jelenti azt, hogy ugyanazt csinálja mindenki! Hanem azt jelenti, hogy mindenki a maga dolgát teszi, azt amire adottsága van – azonos megbecsüléssel.

Persze mindenki azt csinál, amit akar. Sujkoljátok a nőkbe, hogy ha gyereket szülnek, örökre el lesznek zárva minden jótól. Mondjátok nekik, hogy megcsúnyulnak és többé senki nem fogja őket vonzónak találni. És azt se felejtsétek ki, hogy az önmegvalósítást is örökre elfelejthetik. Aztán majd negyvenévesen bepánikolnak, hogy ketyeg a biológiai óra és hirtelen bébiprojektbe kezdenek, akkor kiderül, hogy meddők a már húsz éve szedett fogamzásgátlók, a művi vetélések meg a hosszú pszichés blokkolás miatt, ekkor majd kiadnak jó sok pénzt lombikprogramra, ha nem sikerül, a végére idegroncsok lesznek, ha sikerül, akkor végre meglesz az áhított bébi, életük értelme, akit ha szerencséjük van, még talán fel is tudnak nevelni…

A környezettudatos szemléletformálás jutott eszembe. Nemrég az emberek rájöttek, hogy pusztul a bolygónk, tenni kell valamit. De ahhoz, hogy tegyünk valamit, szemléletformálásra van szükség. És most ezerrel nyomatják a környezettudatos propagandát, médiában, üzletben, oktatásban, politikában.
Mi lenne, ha ugyanezt tennénk a családtudatossággal? Mi lenne, ha egyszer csak arról szólnának a tévéműsorok, az osztályfőnöki órák, reklámok, az újságcikkek, hogy anyának lenni menő? Mi lenne, ha a feministák észrevennék, hogy mindenkinek érdeke, hogy leálljanak azzal, hogy a nőkből férfit akarjanak faragni? Mi lenne, ha egyszer nem az lenne a rossz fiú, aki elmondja, hogy egy nő princípiuma a valakihez tartozás, és az anyaság, hanem az, aki ezt rombolja?
Miért vágjuk magunk alatt a fát?
Tudjátok mi lesz akkor, ha majd mi nők, egyenlők leszünk a férfiakkal? A férfiakból lesznek a nők. Mert a szerepek megmaradnak, a feladatokat el kell látni. Édes kis háziasszonyokat és nevelőnőket nevelünk majd a férjeinkből, aztán nyafoghatunk, hogy nem elég férfiasak és nem tudjuk tisztelni őket.

De ne féljetek, nem minden kultúra ilyen beteg. Az arab országokban, Kínában, Indiában, Afrikában nem félnek a nők szülni. (Mielőtt bárki is meggyanúsítana azzal, hogy jóváhagyom a felsorolt országokban a nők elnyomását, nyilván nem erről van szó. Csupán arról, hogy ők nem küzdenek az elöregedő népesség problémájával, míg mi igen.) Az legalább biztos, hogy a Föld nem marad népesség nélkül és szerintem ők nem fognak sírni az európaiak és az amerikaiak hülyeségei után.

Frissítés 2016-02-08: Azóta megnéztem a teljes interjút. És felháborított, hogy egy kiragadott rövid részlet alapján tájékozódott az emberek 90%-a (hozzáteszem, én is), holott a szövegkörnyezet nagyban magyarázza a kiragadott sorokat. Persze a feministáknak még ez is felháborító. De azért érdemes megnézni a teljes videót, legalábbis addig, amíg erről a témáról van szó. Itt elérhető.

Köszönöm, hogy elolvastad! Ha tetszett, oszd meg másokkal is, szólj hozzá, és nézz vissza legközelebb is! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.